Rovat: Otthon

Maxim Orsolya

Irány a Via Transilvanica!

2020 novemberében kezdődött. Abban az évben lettem harmincéves, és a legjobb barátnőm­mel, Annával akkor ünnepeltük barátságunk tizenötödik évfordulóját – szerettünk volna ennek örömére valahova elutazni, de az országból a lezárások miatt nem mehettünk ki, így kénytele­nek voltunk belföldi alternatívában gondolkodni. Két külön irányból jutottunk végül ugyanah­hoz az ötlethez: pár napot gyalogoljunk a Via Transilvanicán! Tovább olvasom „Irány a Via Transilvanica!” →

Bíró Viktória Teréz

Rejtett kincseink otthona

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye olyan helyeket, történeteket rejt, amelyek igen hamar az ember szívéhez tudnak nőni. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya tagjai és munkatársai közül többen is innen származnak, közülük Alakszainé dr. Oláh Annamária ügyvezetővel, Nevelős Gábor jezsuita atyával és Érsok Gáborral, a Jézus Szíve-templom koordinátorával beszélgettünk a borsodi élet örömeiről, csodáiról és nehézségeiről. Tovább olvasom „Rejtett kincseink otthona” →

Siptár Dániel, Végh Dániel

A beteg lélek gyógyító intézete

Bár csak 1928-tól 1950-ig működhetett, és kizárólag férfiakat fogadott, több száz jezsuita novícius és csaknem ötvenezer lelkigyakorlatozó – köztük munkások, értelmiségiek, papok és politikusok – szerzett az egész ország erkölcsi épülésére kiható lelki élményeket az első ma­gyarországi lelkigyakorlatos házban, a zugligeti Manrézában. Tovább olvasom „A beteg lélek gyógyító intézete” →

Tóth Márton Mihály

„Szükségem volt a betegségre”

Sokan az általa fejlesztett társasjátékairól vagy emlékezetes jegyesoktatásairól ismerik. Huszonhat éve plébánosa a zugligeti Szent Család-egyházközségnek, mégis új arcát ismerhették meg a hívek az elmúlt években, amikor betegségei – egy szívinfarktust követően több rákos megbetegedés – hatására a szenvedés megélését is lelkipásztori munkájának szolgálatába állította. Tovább olvasom „„Szükségem volt a betegségre”” →

Végh Dániel

Oxford az Alpokalján

Látványos körmenetekkel és rézfúvós zenei aláfestéssel segítették a rekatolizáció ügyét, s a templomuk és a gimnázium mellett patikát, de úttörő módon még árvaházat is nyitottak a je­zsuiták Kőszegen az 1700-as években. Igyekezhettek is a lakosság kedvében járni, hiszen csak évtizedes ellenállás és némi karhatalmi fenyegetés után engedte betelepülni a derék pátereket a városba a büszke és akkoriban színtisztán protestáns polgárság. Tovább olvasom „Oxford az Alpokalján” →

Bednárik János

A megörökítés gesztusa

Mitől érdekesek egy jezsuita szerzetes édesanyjának az 1980-as években írt visszaemlékezé­sei? Id. Hofher Józsefné Krenn Borbála Amire még emlékszem címmel megjelent memoárját olvasva feltárulnak előttünk a XX. századi Budakeszi, sőt, részben Budapest és az egész az ország társadalmi viszonyai, megismerhetjük a korabeli oktatási helyzetet, a főváros-széli kiskereskedelem miliőjét, s a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelent szövegértékes forrás­szöveg azok számára is, akiket a második világháború vagy az ’56-os forradalom tapasztalatai, a magyarországi németek 1946-os kitelepítése és az így szétszakított családok sorsa vagy az államszocializmus évtizedeinek életstratégiái érdekelnek. Tovább olvasom „A megörökítés gesztusa” →

Dyekiss Virág

Hogyan hív böjtölni az egyház?

A családi rituálék, évről évre visszatérő közös élmények biztos alapot adnak a felnövekvő gyereknek, és ez igaz a mindennapok apró szokásaira és a jeles napok készületet és befektetést igénylő megünneplésére is. Merjünk kialakítani saját hagyományainkat, és beemelni akár új elemeket is, hogy az ünnepünk azt fejezze ki, amit át szeretnénk élni, és tovább szeretnénk adni. Tovább olvasom „Hogyan hív böjtölni az egyház?” →

Koronkai Zoltán SJ

Kerkai Jenő levelezőlapjai

A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Kerkai Jenő keresztútjáról szóló 2023. novemberi konferenciáján részt vett a „Kisatya” két idős rokona: Deák Ágnes és Judit. Elhoztak több fényképet, cikket és – ami a legértékesebb – Kerkai családjuknak írt levelezőlapjait, illetve számos történetet is megosztottak velem, amelyek gazdagítják a nagy magyar jezsuitáról alkotott képet, feltárva a szélesebb család történetét is. Tovább olvasom „Kerkai Jenő levelezőlapjai” →

Balogh Fruzsina

Fény és árnyék

Last Christmas – üvölti a plázák hangszórója, villódzó fények mindenütt, zsúfoltság, vendégségek, ovis-iskolai próbák, ünnepség, loholós bevásárlás, kötelező körök. Hol lakik a valódi ünnepi meghittség? Tovább olvasom „Fény és árnyék” →

Major Szabolcs

Közbringa-keringő

Már egy évtizede találkozhatunk a főváros utcáin a jellegzetes zöld kerékpárokkal. A MOL Bubikat szerkesztőségünk több tagja is előszeretettel használja, így most a nyomába eredtünk annak, hogyan fest a budapesti közösségi kerékpározás múltja, jelene és jövője.

Tovább olvasom „Közbringa-keringő” →

Végh Dániel

„A főváros leglátogatottabb temploma”

A Jézus Szíve Jezsuita Templom történetét jó néhányan megírták már. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ezúttal az „őstörténet”, azaz az első ötven év kevésbé ismert ös­szefüggéseire szeretnénk rávilágítani. S hogy mi az archívumokból előásott – némileg meglepő – tanulság? Nos, az, hogy ötven év csipkerózsika-álom, valamint a rendszerváltozás óta eltelt harminc év után a templom mintha újraélné első fénykorát.

Tovább olvasom „„A főváros leglátogatottabb temploma”” →

Siptár Dániel, Végh Dániel

A vicemisszió

Történelmi szükségszerűség vagy puszta véletlen, hogy a XVI. században, majd Trianon után is a lengyel rendtartomány alá tartoztak az erdélyi jezsuiták? A kolozsvári jelenlét történetéből kiderül.

Tovább olvasom „A vicemisszió” →

Tornya Erika RSCJ

Szilárd hittel

2023. október 22-én, 93 éves korában elhunyt Dávid Szaniszla. Utolsó interjúját A Szív magazinnak adta pár hónappal korábban. Ezzel a beszélgetéssel emlékezünk Pólira, a szegedi jezsuita templom közösségének meghatározó tagjára.

Tovább olvasom „Szilárd hittel” →

Szokol Réka

Mintagazdaság Nagykapornakon

A magyarországi jezsuita múlt állomásaira kíváncsi sorozatunkban ezúttal Zala megyébe látogatunk, ahol valaha annak is tanúbizonyságát adták a Jézus Társaságához tartozó atyák és testvérek, hogy a lelkek gondozása mellett a helyi gazdálkodás bölcs megszervezése és felvirá­goztatása sem áll távol tőlük.

Tovább olvasom „Mintagazdaság Nagykapornakon” →