Rovat: aLapgondolat

Lukácsy György

Imádságon alapuló szőlőtermelés – Interjú Lőrincz György egerszalóki borásszal

Nem nagyon iszik alkoholt. Egykor az első osztályban vízilabdázott, hogy aztán az élvonalban borászkodjon. A St. Andrea-birtok főborászát, a 2009-es Év Bortermelőjét nemcsak a szakmai kihívásokról kérdeztük, hanem arról is, mit jelent számára az átváltozás tanújának lenni. Tovább olvasom „Imádságon alapuló szőlőtermelés – Interjú Lőrincz György egerszalóki borásszal” →

Meszleny Zita, Tábori Kálmán

„Megtanultuk, hogyan kommunikáljunk, és megnyílt előttünk a világ”

Ahogy valószínűleg minden szülőt, először Ambrus Zsoltot is megrémisztette, amikor megtudta: kisfia, Matyi autista. Történetük mégsem átlagos módon folytatódott. Mivel a tiszakécskei apuka a közelben nem talált megfelelő fejlesztőhelyet, hát létrehozott egyet. A Lakiteleki Autista Tanodában jártunk. Tovább olvasom „„Megtanultuk, hogyan kommunikáljunk, és megnyílt előttünk a világ”” →

visnyeszeplak
Tábori Kálmán

Az egygenerációs falu

A Központi Statisztikai Hivatal Települések a lét határán című tanulmánya szerint több mint négyszáz olyan falu van Magyarországon, amely néhány évtizeden belül teljesen elnéptelenedhet. A kilencvenes években elindult ökofalu-mozgalom eredményeként úgy tűnt, néhány helyen vissza lehet fordítani a folyamatot. De vajon szembe lehet menni a társadalmi változásokkal? Tovább olvasom „Az egygenerációs falu” →

Meszleny Zita

Rálelni a sajátunkra, meghallgatni a másét


Ki akarta szabadítani a meséket a gyerekszobából, hogy visszaadja őket a felnőtteknek. Ezzel a célkitűzéssel kezdte misszióját immár harmincnégy éve. A jelek szerint sikerrel járt. A mesekutató-meseterapeutával küldetéséről, nagyszülőségről, kríziseink történetéről és arról beszélgettünk, valójában mit is jelent a történetek végén, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. Tovább olvasom „Rálelni a sajátunkra, meghallgatni a másét
” →

Török Csaba

Békekötés az újszülöttel

Töredékességünk és elégtelenségünk tapasztalata nem gúzsba köt, hanem felszabadít. A másikra szorultság nem rossz, hanem a legnagyobb jó lehetőségét rejti magában: azért születtünk ilyennek, azért nem lehetünk teljesek önmagunkban, elegek önmagunknak, mert kapcsolatra kell lépnünk a másikkal. Az újszülött, annyira nem „istenarcú” Istent szemlélve elkezdhetek rendet rakni a gondolataim, a vágyakozásaim, a célkitűzéseim terén. Tovább olvasom „Békekötés az újszülöttel” →

Horváth Árpád SJ

Kitekintés a tehetetlenségből

A Szentírás legelső oldalain olvasható történet szerint a Jóisten jókedvűen megteremti a világot, ráadásul nem saját magának, hanem az embernek, aki az ő képmása. Van az ember lényében valami, ami közös a Teremtőével, amit közvetlenül tőle kapunk, nem a porból készült, ez pedig a Mindenható lehelete, azaz a lélek. Tovább olvasom „Kitekintés a tehetetlenségből” →

Martos Balázs Levente

„Írd föl, amit láttál!” – Erő és erőtlenség a Jelenések könyvében

Nemegyszer megtörtént már velem, hogy olyasmit láttam, amit nem akartam volna. Valami erősebbnek bizonyul, mint én, és talán a furcsa helyzet, talán valami belső indíttatás nem engedi, hogy félrefordítsam a fejem, végig kell néznem-hallgatnom egy kellemetlen jelenetet, az erőszakot, szenvedést, bajt. Azt hiszem, amikor a Jelenések könyve kerül szóba, sokan éreznek hasonlót. Pedig az nem csak a fájdalmas jövőről szól, és nem csak érthetetlen képekkel van tele. Bár harcról és ítéletről beszél, látnoka végül is eltelik Isten szépségével. Tovább olvasom „„Írd föl, amit láttál!” – Erő és erőtlenség a Jelenések könyvében” →

Maga az élet
Török Csaba

Maga az élet

(…) Mindig is játszani akartunk, s most olyan intenzitással, élménygazdagsággal tehetjük ezt meg, mint még soha (gondoljunk a kiterjesztett valóság vagy a robotika által kínált lehetőségekre).

Tovább olvasom „Maga az élet” →

iStock-816798238.jpg
Feledy Botond

Régi játszmák, új tétek – a globalizáció kihívásai

A politikai játszmák bármikor életveszélyesek lehetnek. Ezt például a honvédelem területén könnyen hajlandók vagyunk elfogadni, ugyanakkor vannak olyan közpolitikai döntések, amelyek legalább annyira, ha nem jobban befolyásolják életünket és életminőségünket, mégsem értékeljük őket a megfelelő módon. Közösségi döntések, játszmák és résztvevők, érintettek és döntéshozók. Tovább olvasom „Régi játszmák, új tétek – a globalizáció kihívásai” →

Valahovits Szilvia

Soha nem tudhatjuk, kivel találkozunk

Amerikában született, ’56-os szülők gyermekeként, de szíve huszonhét évvel ezelőtt Magyarországra húzta. A budapesti Amerikai Kereskedelmi Kamara volt elnöke, aki létrehozta egy nyilvános beszédoktatással foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi képviseletét, illetve a Kozma utcai börtön retorikai programját a fogvatartottak önbizalmának és lelki fejlődésének fejlesztésére. A Szentkirályi utcai evangélikus gyülekezet tagja és prédikátora. Tovább olvasom „Soha nem tudhatjuk, kivel találkozunk” →

Meszleny Zita

Lángolj, világíts, és főzz sört! – Látogatás a Zirci Apátsági Manufaktúrában

A nyári melegben a sör van soron. Három éve a zirci ciszterek több évszázados hagyományt élesztettek újra, mikor főzdét nyitottak az apátsági pincében. Ellátogattunk a rend bakonyi központjába, hogy megnézzük, miként fér össze az „Ardere et lucere”, azaz „Lángolj és világíts” jelmondattal fémjelzett szerzetesi élet és a szeszfőzés. Tovább olvasom „Lángolj, világíts, és főzz sört! – Látogatás a Zirci Apátsági Manufaktúrában” →

Paskó Csaba
Tábori Kálmán

Plébános bácskai batyuval

Két szakácskönyve is megjelent, főzőműsora van, messzi földről indulnak el csoportosan, hogy megkóstolhassák Paskó atya ételeit, és készül a szakács-világbajnokságra. Amikor azt mondja, a plébánián néha KMT – azaz ki mit talál, abból főz – napokat tartanak, nem tudom elképzelni.

Tovább olvasom „Plébános bácskai batyuval” →